Lee Min Ho

Született: 1987. Június. 22.

Híres szerepe: Boys Over Flowers, City Hunter, The Heirs

Rövid ismertető: Min-ho, Szöulban született, Dél-Koreában. A középiskolában kezdett modellkedni majd színészkedni. Debütáló szerepe a Secret Campusban volt, de a hírnevet a 2009-es Boys Over Flowers hozta meg neki. Azóta több doramába és mozifilmben láthattuk, mint például a City Hunter, Faith, The Heirs, The legend of the blue sea, Gangnam Blues, Bounthy Hunters. 2013-ban megjelent első zenei albuma My Everything címmel, 2014-ben a második albuma Song for You címmel, melyet 3 kislemez követett. Több kampánynak volt a nagykövete Koreában, a sanghai Madame Tussauds múzeumban viaszfigurát is kapott. Létrehozza a „PROMIZ” weboldalt, mely egy olyan jótékonysági szervezet, mely felhívja a figyelmet a szociális és humanitárius adományozásra. TÖBB...


Latest Photos

Project

Angol cím: The King: The Eternal Monarch
Hangul: 더킹: 영원의 군주
Szerep: Lee Gon császár
Forgatókönyvíró: Kim Eun Sook
Rendező: Baek Sang Hoon
Műfaj:Történelmi, Romatikus, Fantasy
Állapot:
Előkészületben
TV premier: Nincs info
Csatorna: Nincs info
Tartalom: A koreai császárság idejében az ördög kiszabadul és megnyit egy dimenziókaput a jelen időbe. Lee Gon császár a koreai birodalomból és Jung Tae Eul nyomozónő megpróbálja legyőzni a gonoszt és bezárni a két világ közötti ajtót.

Megnevezés: Sorkatonaság
Kezdete: 2017. Május 12.
Vége: 2019. Április 25.
Állapot: Befejezve.
Helyszín: Suseo Social Welfare Centre, Gangnam office

Min Ho Instagram

Chat Box

gif Picture

Statistics

Site Name: AMAZING Lee Min Ho
Domain
: minoz-hungary.hu
Webmiss: Min-young
Nyitás: 2019. Január 01.
Hosted: 024reg.com
Version: 3.0; Designed by.: Min-young
Kategória: Fansite
Ajánlott felbontás: Bármekkora
Ajánlott böngésző: Explorer, Chrome, Firefox

Credit

Copyright

Kérlek, az oldal tartalmát NE másold le, az általam készített dolgokat, NE tüntesd fel sajátodként.
Az itt található képeket NE DIREKTLINKELD, hanem tölts le magadnak, és úgy rakd fel a saját honlapodra, fórumra stb... .

MINOZ-Hungary | Youre best source for Lee Min Ho.

Mi az a dorama?

A dorama (japán nyelven ドラマ) egy eredetileg japán televíziós műfaj, bizonyos típusú televíziós sorozatok megnevezése. A szó az angol drama (azaz dráma) szóból ered. A doramák sokszor alapulnak manga- illetve animesorozatokon. Japán után egész Ázsiában elterjedtek, Tajvan például az elsők között ültette át a műfajt saját televíziós sorozataira.

Koreai dorama

A koreai dorama (hangul: 한국드라마) koreai nyelven készült, jobbára minisorozat formátumú Dél-Koreában gyártott televíziós sorozat, speciális jellemzőkkel, ami megkülönbözteti a hagyományos televíziós sorozatoktól vagy a szappanoperáktól. A sorozatok két típusra oszthatóak, a kortárs időkben játszódó modern sorozatokra és a történelmi, kosztümös doramákra, melyek koreai elnevezése szaguk (사극). Ezen belül számos műfaj figyelhető meg, a romantikus vígjátékokon, akciósorozatokon át a sci-fi elemeket felvonultató fúziós sorozatokig.
Sorozatokat az 1960-as évek óta forgatnak Dél-Koreában, a ma ismert „dorama” formátumú, egy évados, rövidebb (12–24 részes) sorozatok gyártása az 1990-es évek óta jellemző, és a hagyományosan jóval több epizódos történelmi sorozatokat is ebben a szellemben kezdték el átalakítani, létrehozva a „fúziós szaguk” fogalmát.
A koreai dorama a koreai hullám részeként nem csak Ázsiában, de Európában és Amerikában is népszerű, a leghíresebbeket számos országban hagyományos televíziócsatornák is vetítik, A palota ékköve című sorozatot például 91 ország vásárolta meg, köztük Magyarország is. Külföldön ezen kívül legálisan licenszelt videomegosztó portálokon is közzéteszik a legtöbb doramát, vannak olyan portálok is, amelyek az angol mellett más nyelvű feliratokkal is ellátják az epizódokat.
Magyarországon 2018-cal bezárólag több koreai sorozatot is forgattak, például az Irist , az Iris II -t és a Doctor Strangert .

Formátuma

A koreai televíziós sorozatokat általában egy rendező és egy forgatókönyvíró viszi végig, ezzel meghatározva a dorama stílusát és nyelvezetét; ellentétben például az amerikai sorozatokkal, ahol sokszor több író és rendező dolgozik, ami egyes epizódokban ki is ütközik, a nyelvezet vagy a rendezési technikai különbségei miatt.
Modern sorozatok : A sorozatok jellemzően egy évadosak, 12-24 egyórás részből állnak. Általában szerelmi történetet mesélnek el, központi elem a család, az emberi kapcsolatok, de nincsenek bonyolult cselekményszálak és rejtett üzenetek, mint például a japán doramákban. Cselekményükben gyakran hagyatkoznak váratlan balesetekre, halálos betegségekre, a történet előremozdítása érdekében. A szereplők is jórészt idealizáltak, a koreai doramák férfi főszereplőinek többsége jóképű, intelligens, érzékeny, nem fél felfedni az érzelmeit, és egy életen át képes szeretni egy nőt. Ugyancsak a kortárs sorozatokhoz tatoznak a napi epizódokkal jelentkező, szappanoperához hasonló „napi doramák”. Ezek több cselekményszálon futó, jobbára 5–12 hónapig vetített, egy évados sorozatok, általában családi konfliktust, családi kapcsolatokat bemutató alkotások, melyekben főszerepet kap a koreai nő, aki feláldozza magát a családi boldogság érdekében. A nemzetközi rajongók körében igen népszerű sorozatok közé tartozik a kortárs doramák közül például a Winter Sonata, a My Lovely Sam Soon, a The 1st Shop of Coffee Prince, a Full House, a Boys Over Flowers, az Iris, a Secret Garden, You're Beautiful, és a My Love from the Star.

Winter Sonata
Coffee Prince
My Love from the Star

Történelmi sorozatok : A történelmi sorozatok között vannak hosszabbak, 50-200 részesek is, de ezek is egy évadosak. A történelmi sorozatok hagyományosan hosszúak, részletesen kidolgozottak, archaikus nyelvezetűek, háborúkra, királyokra, híres tábornokokra, palotabeli intrikákra, politikai összeesküvésekre koncentrálnak. Ezeket jobbára az idősebb korosztály kedveli. A 2000-es évek elején megszületett azonban a „fúziós szaguk”, ami a színes történelmi hátteret a modern doramavezetési technikákkal ötvözi, keveri akár a fantasyvel, a romantikával, az akcióval vagy a sci-fivel, és inkább a fiatal korosztályt vonzza. A híres és sikeres fúziós szagukok közé tartozik például a Hong Gil Dong, a Damo, a Hwang Jini, A palota ékköve, A királyi ház titkai, a Chuno vagy a Moon Embracing the Sun, Faith stb… .

Dae Jang Geum
Dong Yi
Moon Embracing the Sun

Története

Bár a mai értelemben vett „trendi” doramákat az 1990-es években kezdték el gyártani, a technológia fejlődésnek, a kereskedelmi televíziótársaságok megjelenését követő versenyhelyzetnek és a cenzúra lazulásának köszönhető szemléletváltás következtében, televíziós sorozatokat korábban is forgattak Dél-Koreában.
1961 -ben elindult az első, nemzeti televíziócsatorna, a KBS . Az első televíziós sorozatot a KBS tűzte műsorra 1962 -ben. A közszolgálati televízió kereskedelmi vetélytársa, a TBC agresszívabb műsorpolitikát folytatott és igen megosztó televíziós sorozatokat is gyártott. Az első történelmi televíziós sorozat, a Gukto manri (국토만리) Kim Jae-hyeong (김재형) rendezésében, mely a Goguryeo királyság (i. e. 37 – i. sz. 668) idejében játszódott. A 60-as években a televíziókészülék jóformán csak a tehetősebbek számára állt rendelkezésre, így a sorozatok sem jutottak el szélesebb közönséghez.
Az 1970 -es években a televíziókészülékek terjedésével a tévésorozatok száma is megnőtt, a 60-as évek trendjével ellentétben a drámai történelmi személyek helyébe nemzeti hősöket tettek, mint például Yi Sun-shin vagy Sejong király. Technológia és pénz hiányában a koreai televíziók nem gyártottak olyan költséges műfajú sorozatokat, mint az akció vagy a sci-fi, ezen műfajokban jórészt külföldi (amerikai) sorozatok futottak. Az 1980 -as évek drámai fordulatot hoztak a televíziózásba, ahogy a színes tévékészülékek is elérhetővé váltak. A modern drámák egy részével jobbára nosztalgiát próbáltak ébreszteni a gyorsan urbanizálódó országban a vidéki élet iránt. A korszak meghatározó sorozataként tartják számon Kim Soo Hyun forgatókönyvírónő első igazi áttörő sikerét, az MBC-n 1987-ben vetített Love and Ambitiont , ami a nézők 78%-át ültette a képernyők elé, kiürítve ezzel az utcákat. A kor legkiemelkedőbb szaguk klasszikusa a Joseonwangjo 500 nyeon című sorozat volt, mely nyolc évig futott, 11 különálló sorozattal.
Az 1990 -es évek újabb fordulatot jelentett a koreai sorozatgyártás számára. A technológia fejlődésével új lehetőségek nyíltak, valamint 1990-ben megjelent a piacon egy új kereskedelmi televízió, az SBS , ami újra felszította a nézőkért folyó versengést a csatornák között. Az első igazi kasszasiker koreai tévésorozat az Eyes of Dawn volt, amelyet 1991-ben tűzött műsorra az MBC. Az egyik legnagyobb sikert a legfiatalabb csatorna, az SBS Sandglass című „trendi doramája” aratta 1995-ben, mely a KOCIS szerint „átírta a koreai televíziózás történetét”, új dorama formátumot teremtve Koreában. Ebben az időszakban vált normává a koreai sorozatgyártásban a 12–24 részes „minisorozat” formátuma. A 90-es években indult meg a koreai sorozatok intenzív exportja, főképp ázsiai országokba, elindítva a koreai hullámot (Hallyu).
A 2000 -es évek egyik legnagyobb nemzetközi sikerét, A palota ékkövét is jegyző Lee Byung-hoon készítette. A koreai doramák számára a nemzetközi áttörést a 2002 -ben vetített Winter Sonata jelentette, amelyet Japánon kívül Tajvanon, Thaiföldön és a Fülöp-szigeteken is nagy sikerrel vetítettek. A koreai doramák úgynevezett „második hullámáért” a 2009 -es Boys Over Flowers című sorozat felelős. J A 2010 -es évek egyik legsikeresebb doramaexportja a 2014-ben befejezett My Love from the Star, amely minden idők legdrágábban eladott koreai sorozata a kínai piacon. A KOCIS szerint a digitális korszakba lépés, a videomegosztó felületek és a közösségi oldalak elterjedése nagyban hozzájárult a koreai sorozatok növekvő nemzetközi népszerűségéhez. Egyes sorozatokat a tévécsatornák maguk is megosztanak a YouTube felületén angol felirattal, de kifejezetten online terjesztése specializálódott oldalak is megjelentek, mint a DramaFever (ez 2018 októberében megszűnt) vagy a Viki, amelyek legálisan, szerződés alapján közlik le a koreai sorozatokat, többnyelvű felirattal.

Gyártás

A koreai sorozatokat eleinte a televíziótársaságok maguk gyártották, a 21. században azonban jobbára független produkciós cégek készítik őket megrendelésre. A 2012-ben műsorra került sorozatok 75%-át készítették produkciós cégek. A verseny közöttük igen éles, 2012-ben 156 ilyen vállalat volt hivatalosan regisztrálva, ezek közül 34 gyártott olyan sorozatot, ami képernyőre is került. A sorozat forgatásának költségei megoszlanak a csatorna és a gyártó között. A csatorna általában a költségek 50%-át állja, ha nagyon híres sztárokat vagy írót alkalmaznak, akkor esetleg többet is. A maradékot a gyártó szponzorok segítségével fedezi. A csatorna az epizód vetítése közbeni reklámidő bevételének 100%-át kapja meg. Egy átlagos dorama forgatási költsége epizódonként 250 millió von (kb. 55 millió forint), egy szaguk ennél jóval több pénz emészt fel, a Gu Family Book például 500 millió vonba (110 millió forint) került epizódonként. A nézettségi szempontból bukásnak számító Faith című történelmi sorozat mintegy 10 milliárd vonos (2,1 milliárd forintos) összköltségét például a gyártó cégnek nem sikerült kifizetnie, ami miatt Kim Jong-hak rendező-producer, aki korábban olyan sikeres sorozatokat készített, mint az Eyes of Dawn vagy a Sandglass , öngyilkos lett, miután sikkasztással és fizetési kötelezettség nem teljesítésével vádolták meg. Egy sorozat készítési költségének nagy részét a híres sztárok fizetésére költik. Nem ritka, hogy a főszereplők gázsija a költségvetés 55-65%-át teszi ki, míg Japánban 20-30%-át, Amerikában pedig 10%-át. A top sztárokat kivéve a sorozatokban játszó színészek csak azután kapják meg a fizetésüket, miután az utolsó részt is levetítették. A kisebb produkciós cégek által kábeltelevíziók számára forgatott sorozatok esetében előfordult már, hogy mire a színészek kifizetésére került volna a sor, a gyártó cég csődöt jelentett és eltűnt, a tévécsatornák azonban a gyártóra hárították a felelősséget. A legnagyobb sztárok akár 100 millió vont (22 millió forintot) is elkérnek részenként.

Forgatás

A sorozatok magas költségei miatt a lehető legrövidebb időn belül kívánják a gyártó cégek leforgatni a részeket. Más országok gyakorlatával ellentétben a sorozatoknak legfeljebb az első négy részét forgatják le előre, a többit folyamatosan, a részek adásba kerülése előtt közvetlenül. A forgatókönyv nincs előre végig megírva, a nézettség és a nézők reakciói alapján folyamatosan változtatják, gyakran egy-két órával az aznapi forgatás előtt kapja meg a stáb, néha oldalanként. A stáb három operatőrcsapattal dolgozik, akik váltják egymást a nap 24 órájában. A hektikus forgatókönyvírás miatt a főszereplők gyakorlatilag állandó jelleggel a forgatás helyszínén tartózkodnak, a mellékszereplőknek is folyamatosan készenlétben kell lenniük, függetlenül attól, hogy aznap épp van-e jelenetük. Legtöbbször a színészeknek nincs lehetőségük hazamenni és pihenni, a sorozat forgatásának ideje alatt jobbára a helyszínen alszanak egy-egy órát a jelenetek között, a díszletben, kényelmetlen pozíciókban, amire a koreai filmiparnak külön kifejezése is van, a ccsok-csam (쪽잠). Egy héten két epizódot adnak le a csatornák, ezeket egy hét alatt kell leforgatni. Gyakori látvány a koreai forgatásokon az infúziós állvány. A gyártók régebben két kazettát küldtek a csatornának a résszel (az egyiket biztonsági másolatként), ma a szoros forgatási idők miatt egy 70 perces epizódhoz akár hét kazettát is küldenek, tízperces részletekben, éppen ahogy elkészül az aktuális részlet, néha még az epizód vetítése közben is dolgoznak valamelyiken. Így történhetett meg például, hogy a Man from the Equator című 2012-es sorozat 19. részének adásba kerülésekor tíz percre elsötétült a képernyő. A King of Ambition forgatáskor Kwon Sang-Woo arról panaszkodott, hogy az utolsó rész adásba kerülése előtt 30 perccel még forgatta az epizódot. A számítástechnikailag igen fejlett Dél-Koreában a produkciós cégek kézzel készítik a forgatási menetrendet, a színészek forgatási rendjét és a költségvetést is. Egy forgatókönyv pedig így néz ki:


Min-ho City Hunter forgatókönyve

The Heirs
Gangnam Blues

Min-ho a The Heirs forgatókönyveivel

A koreai doramák forgatókönyvírói és rendezői gyakran ugyanolyan ismertek, mint a színészek. A forgatókönyvírók nagy része (a Beijing Metro Reader értesülései szerint 90%-uk) nő, akik nem csak szerelmi történeteket, de akció sorozatokat is írnak. A koreai filmiparral összehasonlítva a tévés szakma sokkal vonzóbb a forgatókönyvírók számára, magasabbak a fizetések, nagyobb az elismertség, jobbak a szerződési feltételek, az igazán híres forgatókönyvírók pedig komoly befolyásoló erővel bírnak a szakmában.

Zene

A koreai sorozatokban fontos szerepet játszik a zene, melyet közkeletűen OST-nek (original soundtrack) neveznek. A sorozatokhoz külön készítenek betétdalokat és az amerikai sorozatokkal ellentétben a rajongóknak igényük van arra, hogy hivatalosan kiadott filmzenei album formájában beszerezhetőek legyenek a betétdalok. Ez a gyakorlat az 1990-es években alakult ki, amikor a sorozatok producerei az instrumentális zenéket lecserélték népszerű K-pop-énekesek által előadott dalokra. Tom Larsen, a koreai sorozatok amerikai disztribútorának, a YA Entertainmentnek az igazgatója szerint a koreai OST-k zeneileg elég kifinomultak ahhoz, hogy önállóan is megállják a helyüket. A 2000-es évtized végén szokássá vált, hogy a sorozatok főszereplői maguk is énekelnek fel betétdalokat, különösen mivel a sorozatokban egyre többször szerepelnek popsztárok. A Boys Over Flowers -höz Lee Min Ho színész és Kim Hyun Joong énekes is vett fel egy-egy dalt, a You're Beautifulhoz pedig Jang Geun Seok színész és Lee Hong Ki, az F.T. Island énekese. Egy-egy népszerű dorama betétdala, zenei albuma is igen keresetté szokott válni, sokszor a hagyományos popslágerlisták élére is felkerülnek és mind a fizikai lemezek, mind a digitális kiadványok kiemelkedő eladási adatokat mutatnak. Az OST zeneszerzője általában olyan énekeseket keres, akik korábban már sikerre vittek betétdalokat. A dalokat a sorozat hangulatához írják, és a szerkezetük, jellegük más, mint egy átlagos K-pop-dalé, könnyen felismerhető tulajdonságokkal rendelkeznek. Az előadók szívesen énekelnek betétdalokat, mivel ezekkel ugyanúgy slágerlistára lehet kerülni és lemezt eladni.

Kritika

A sorozatok forgatásával kapcsolatosan éles kritika éri a koreai szórakoztatóipart, a munkakörülményeket, beleértve a szabályozatlan munkaidőt, a fizetések elmaradását és a formális, írott szerződések hiányát. Becslések szerint évente mintegy 20 000 statiszta dolgozik a doramákon, többségüknek nincs formális szerződése az őket alkalmazó alvállalkozóval vagy a produkciós céggel, így például a forgatásokon történt balesetekért sem a gyártó cég, sem a tévécsatorna nem hajlandó vállalni a felelősséget, a betegellátást a színésznek kell fizetni. A sorozatok minősége vegyes visszhangot vált ki. Egyes kritikusok szerint a koreai sorozatok csupán a japán és amerikai mintákat másolják. Több veterán színésznek is az a véleménye, hogy a koreai doramák színvonala, minősége csökkent a korábbi évtizedek produkcióihoz képest. A sorozatoknak jó példával kellene járnia az emberek előtt, nem a népszerűségnek kellene az egyetlen szempontnak lennie. Kim Deo a Koreana magazintól élesen bírálta a sorozatok sablonos történeteit, amelyek leginkább csak a szerelemre összpontosítanak. Kim szerint a forgatókönyv állandó változtatása miatt a történet meglepő fordulatokat vehet. A Chosun Ilbo szintén a sematikus szerelmi történeteket hozza fel negatív kritikaként. Az amerikai sorozatokkal ellentétben a koreai doramák nem eseményekre, hanem érzelmekre és emberi kapcsolatokra fókuszálnak. Ugyancsak sablonos jellemző, hogy a történetet sokszor balesetek, betegségek, emlékezetvesztés viszi előre, jellemzőek a szerelmi háromszögek, a gazdag fiú–szegény lány kapcsolatok és a gengszterkarakterek gyakori használata. A The Grand Narrative szerint a koreai sorozatok jobban építenek sablonokra, mint a nyugatiak, erőteljesebben fókuszálnak a zenére és a híres színészekre. Utóbbi kritikus azt is megjegyzi, hogy idegesítőek számára a gyakran hangosan kimondott „belső monológok”, amelyeket az amerikai sorozatok „valahogy mégis nélkülözni tudnak”. Kang Mjonggu , a Szöuli Nemzeti Egyetem Ázsia-központja vezetőjének tanulmánya szerint a koreai sorozatok Ázsiában nem a magas kultúrát képviselik, Kínában a főiskolai, egyetemi diplomával rendelkezők inkább amerikai vagy japán produkciókat preferálnak, a koreai sorozatokat a kevésbé iskolázottak nézik.

1995 és 2018 között 942 db doramát forgattak le, a teljes listát ITT tekinthetitek meg.

Forrás: Wikipédia